Köszönöm, hogy már 17- en tartjátok érdemesnek a blogomat megtekinteni rendszeresen! Nagyon örülök neki!Ha nem is írok sokat, azért mindenkit megnézek, ha lehet naponta. Csak a nap 24 órából áll, és elfáradok mire hazaérek. Még mindig ( és egyre jobban) csodállak benneteket, hogy ennyi energiátok van. Gyönyörű alkotásaitok születnek, a fényképezés is jól megy nektek, és a "társadalmi élet" a neten több lábon áll nálatok. Értem ez alatt, hogy az NLC-n is segítetek, vagy más ilyen fórumon. Remélem ez az év csak jobb lesz, mindenki egészségben tudja a kedvenc időtöltését űzni.
Jutka
DRÁGA JUTKA!
VálaszTörlésHA NEM LENNÉNEK EZEK A PERCEK, AMIKOR ALKOTOK, FOTÓZOK, BLOGGOLOK, hát nem is tudom, olyan végvárós állapotba kerülnék azt hiszem.
El kell mondjam, hogy a középső fiam programozó, egyébként mind a hárman jól kezelik a számítógépet.
Jöttem én, hogy kellene blogot csináljon valamelyik... na a válasz, ez nem így működik, meg tudod csinálni magad, gyötrődj, mert ha nem, hát naponta nyaggatni fogsz :)))
S kínnal-bajjal megtanultam.
A fotózás pedig- sunnyogtam a vejemnek, hogy hát olyan jó fotókat készít, fotózza le a munkáim, jó mama majd....s akkor nekifogtam, ha 10-ből egy jó volt örvendeztem, most megy.
Ami az édes, hogy önbizalmat ad, büszke vagyok magamra, hogy meg tudom csinálni, és már nem mind mondom a gyerekeimnek, hogy hoppá fel.... járok a magam lábán. Úgy érzem, hogy ez a gyorsan változó világ magával sodor, s én lubickolok benne...
Nem is tudom, hogy miért írtam mind ezeket le...
Talán azért mert meggyőződésem, hogy az energiát magunk gerjesztjük kell egy kis örömmel végzett munka hozzá, egy kis sikerélmény s kezd működni.